A World Internet Project (WIP) az Internet társadalmi hatásainak széles körű vizsgálatára szerveződött nemzetközi kutatási program, amely a kaliforniai UCLA Center for Communications Policy és a szingapuri NTU School of Communications Studies kezdeményezéseként indult 1999 nyarán.

A WIP kutatói egyetértenek abban, hogy az Internet alapvetően fogja átalakítani társadalmi, kulturális, gazdasági életünket, jelentőségében pedig felülmúlhatja az utóbbi ötven év legnagyobb hatású médiumát, a televíziót. A World Internet Project kutatói abból indultak ki, hogy ezek a hatások módszertanilag egységes és nemzetközileg összehasonlítható tudományos vizsgálatokat igényelnek.

Az információs társadalom témakörében végzett kutatásokat eddig részben a terjedés ütemével és területi jellegzetességeivel foglalkozó adatgyűjtések jellemezték. Az ilyen, általában nemzetközi szervezetek által végzett felmérések leginkább nyers statisztikai adatok együttesét jelentik, ezek azonban nem teszik lehetővé, hogy kifinomultabb elemzések születhessenek az Internet társadalmi, kulturális hatásairól.

Emellett az információs társadalommal kapcsolatos egyes kérdésekről szinte nap mint nap készülnek felmérések, jelentések nemzetközi, illetve helyi cégek megrendelésére. Ezek azonban a legtöbb esetben az adott üzleti stratégiák szerint meghatározott, a cégek által fontosnak tartott témákat elemzik, és gyakran nem elérhetőek a tudományos élet szereplői és a szélesebb közönség számára.

Látható tehát, hogy a kutatások köréből hiányoznak az olyan szisztematikus vizsgálatok, amelyek tudományos igénnyel próbálnák az Internet-használat társadalmi következményeit feltárni.

A WIP kutatóinak meggyőződése, hogy egyre fontosabbá válik az a kérdés, milyen változásokkal jár az Internet-használat terjedése a társadalmi élet különböző területein. Milyen lesz az új médium hatása a társas kapcsolatokra, a kommunikációs formákra, a politikai aktivitásra, a munka és szórakozás világára?

Fontos tényező az is, hogy egy gyors ütemű, állandó átalakulásban lévő folyamat jelenségeiről van szó. Ezért olyan kutatásokra van szükség, amelyek nemcsak egy adott pillanat tényeinek rögzítésére törekszenek, hanem hosszú távon is figyelemmel kísérik az események alakulását.

A széles körű társadalmi hatások vizsgálata mellett lényegesnek tartjuk azt is, hogy a WIP keretein belül az elterjedés viszonylag korai szakaszában tudjuk a jelenségeket tudományos alapossággal feltárni. Eképpen elkerülhetjük, hogy a technológiai elterjedést megelőző állapotra, illetve a változások kapcsán felmerülő ok-okozati viszonyokra csak utólag lehessen következtetni. Jeffrey Cole professzor, az amerikai kutatás vezetője több helyen is kiemeli, hogy a WIP egy olyan, médiaelméleti szempontból is hiánypótló vizsgálat, amely sajnálatos módon a televízió elterjedése előtt, a 40-es évek végén elmaradt. Ennek következtében a televízió kulturális és társadalmi hatásairól - a televízió nélküli világgal való egzakt egybevetés hiányában - csak intuícióink lehetnek.

Az Internet terjedése - ha eltérő mértékben és tempóban is - de a világ minden táján megfigyelhető, globális jelenség. Ezért a WIP már a kezdetektől egy olyan, nemzetközi összehasonlító vizsgálat ambíciózus tervét követte, amely a nemzetek közötti összevetést a társadalmi élet különböző területein tapasztalható hatások kérdésében is lehetővé teszi. A kiinduló célkitűzések között szerepel, hogy együttműködő partnerek bevonásával a világ minél több régiója szerepeljen a vizsgálatban.

A World Internet Project tehát az első olyan nemzetközi szakmai program, amely a fent leírt igények és megfontolások előtérbe helyezésével, hiányt pótló kezdeményezésként jelent meg a kutatási porondon. Jelentőségét a fentiek alapján az alábbi négy jellegzetességben foglalhatjuk össze:

Az Internet társadalmi hatásainak vizsgálata

Amellett hogy az eddigi kutatásokhoz hasonlóan az elterjedés és a növekedés szintjének feltárása is a célok közt szerepel, a WIP-program attitűd-, érték- és viselkedésváltozók beemelésével, a használat és annak hatásainak mélyebb értelmezésére törekszik.

A vizsgálat kiterjesztése a használókon túl a nem használókra

Az eddigi, főleg a használókra fókuszáló kutatással szemben a WIP egyik fontos újítása, hogy a nem-használókra is kiterjeszti a vizsgálódást. Így lehetővé válik a használók és nem használók csoportja közti átjárások, a változások dinamikájának vizsgálata, továbbá a két csoport vélekedéseinek és attitűdjeinek széles körű összehasonlítása, amin keresztül fény derülhet arra, hogy mik lehetnek a “távolmaradás” okai.

Longitudinális kutatás

A WIP nem egy bizonyos aspektusból vizsgálódik, hanem az Internet általános társadalmi hatását kívánja feltérképezni. Ennek érdekében tíz éven keresztül, évről évre megismételt, ún. longitudinális kutatás tervét dolgoztuk ki. A vizsgálat emellett panel-jellegű, tehát minden évben ugyanazokkal az emberekkel vesszük fel a kérdőívet. Ez lehetővé teszi, hogy kiderüljön, milyen rövid és hosszú távú hatást gyakorol az emberek vélekedéseire, szokásaira, kapcsolataira, valamint a háztartások életére az Internet-használat azok esetében, akik már a kutatás kezdetekor használók voltak, és azoknál is, akik közben váltak azzá. A WIP elemzései arra is lehetőséget nyújtanak, hogy az üzleti és kormányzati politikában a változások követésével kellően rugalmas és mindig az éppen legjellemzőbb kérdéseket, problémákat előtérbe helyező stratégiák születhessenek.

Nemzetközi összehasonlítás

A kutatás nemzetközi összehasonlító jellegű. Így a világhálóhoz kötődő társadalmi változásokról különböző országok és régiók esetében is képet nyerünk. A minden nemzet kérdőívében szereplő kérdések között az általános “társadalmi közérzetet”, az elektronikus technológiákkal és az Internettel kapcsolatos nézeteket, továbbá a különböző intézményekbe vetett bizalmat mérő változók is helyet kaptak. Ezáltal az összehasonlítások ezeken a területeken is megtörténhetnek. Az egyes országok kutatói a témát érintő egyéni érdeklődésüket is kielégíthetik azáltal, hogy a közös kérdések mellett kérdőívekben speciális, az adott országra vonatkozó egyedi kérdések és témák is szerepeltethetők. A World Internet Projectben részt vevő kutatócsoportok rendszeres, évenkénti konferenciákon tájékoztatják egymást az elért eredményekről, és megosztják tapasztalataikat, következtetéseiket.

A WIP-programban 14 ország vesz részt, a világ minden tájáról. A kézirat lezárásáig az alábbi partnerországok csatlakoztak a kutatáshoz: Olaszország, Japán, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea, Svédország, Kína, Ausztrália, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Finnország, India és Brazília.

A WIP jelentősége Magyarországon

A kapcsolatfelvétel és kölcsönös tájékoztatás fázisa után 2001-ben Magyarország is csatlakozott a World Internet Projectben részt vevő országok sorához.

Magyarországon a gazdaság, a kormányzat, az önkormányzatok és a civil szféra szereplőinek egyaránt óriási az adatéhsége az Internettel kapcsolatos hazai fejlemények minden részlete iránt. Az évek során számos kutatási eredmény született, amelyek segítségével egyre megbízhatóbb adatok állnak rendelkezésre.

Az információs társadalom és az Internet-terjedés témakörében megjelent szakanyagokkal kapcsolatban korábban bemutatott jellegzetességek azonban a hazai vizsgálatokra is érvényesek. Magyarországon is jellemző, hogy viszonylag kevés a szisztematikusan előállított idősoros adat, és a kutatások csak a témakör egy-egy szűkebb szegmensében folynak. A vizsgálatok nagy része piaci szervezetek megrendelésére készül, elsősorban a felhasználókra (vagy a fogyasztókra) koncentrál, és ez behatárolja a kutatási témákat. Hiányoznak az olyan hosszú távú kutatások is, amelyek trendszerű összefüggések kimutatására is alkalmasak egy pillanatkép rögzítése helyett.

Reményeink szerint a magyarországi WIP-kutatás megfelelő megoldást adhat ezekre a problémákra, és eredményeink több szféra számára is fontosak lehetnek. A felmérésekből származó teljes körű és rendszerezett adatok alapját képezhetik a kormányzati prioritás-és stratégia-meghatározásnak, továbbá folyamatos felülvizsgálatának. Emellett az üzleti és szolgáltatói szféra szereplői számára alkalom nyílik arra, hogy a szolgáltatás- és terméktervezés, valamint az ügyfél-kommunikáció területén megfelelő elképzeléseket alakíthassanak ki.

A WIP keretein belül egy olyan jelenség nemzetközi összehasonlító vizsgálatára kerül sor, amely nemcsak nálunk, hanem az egész világon viszonylag új fejleménynek számít. A magyarországi kutatás modellértékű, eredményei pedig különösen fontosak lehetnek régiónk számára, hiszen Közép-Kelet-Európai poszt-szocialista országai közül eddig egyedül Magyarország csatlakozott a programhoz.

Fontosnak tartjuk, hogy a WIP-kutatások során mód nyílik egy megfelelő tudományos felkészültséggel rendelkező kutatói közösség kiépítésére is. Az adatbázisok egy bizonyos idő eltelte után nyilvánossá válnak, így a téma iránt érdeklődő minden kutató szabadon felhasználhatja azokat. Az így megszületett és publikált, remélhetőleg mind változatosabb témákban készült tanulmányok elősegíthetik, hogy a témakörön belül egyre szélesebb körű és elmélyültebb tudásra tegyünk szert.

A magyarországi WIP-kutatás a partner országokban folyó projektekhez hasonlóan longitudinális és panel jellegű. A kutatás időtartama 10 év, aminek során a kérdőív minden évben ugyanazon emberek körében kerül újra felvételre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez alatt az idő alatt a kérdőív ne lehetne módosítható. Mivel az Internettel kapcsolatos technológiai háttér folyamatosan és gyors ütemben fejlődik, szükség lehet arra, hogy a kérdőívben erre a folyamatra reflektáló új kérdések jelenjenek meg. Emellett az évenkénti kiértékelésből származó, folyamatos tapasztalatok, illetve a nemzetközi partnerekkel folytatott tapasztalat- és információcsere szintén a kérdőív kisebb-nagyobb mértékű módosításához vezethet.

A projekt nemzetközi honlapja: http://www.worldinternetproject.com