A könyvprogram célja az információs társadalom nemzetközi szakirodalmának eljuttatása a hazai közönséghez, illetve a hazai tudományos eredmények közzététele. A könyvprogramot az ITTK az INFONIA Alapítvánnyal közösen gondozza. A könyvekről, megrendelhetőségükről részletesebb információkat az INFONIA honlapján találhat: www.infonia.hu

Az elmúlt években a következő kötetek jelentek meg:

Novák Veronika: Hírek, hatalom, társadalom Információáramlás Párizsban a középkor végén
Az információáramlás történetét sajátos nézőpontból láttató könyv a nemzetközi szakirodalomban is újszerű módszertani felfogást valósít meg. Az eddigi kutatások egyrészt a legkisebb részletek (egyes intézmények, forráscsoportok, események), másrészt a legáltalánosabb szintézisek (pl. a média a középkorban) felől közelítették meg az információs jelenségeket. Egy konkrét közösség információháztartásának vizsgálata – melyre a szerző vállalkozik – egyensúlyt teremthet a kisebb részletek kidolgozottsága és az összefüggések feltárásának feladata között. Az adott közösség információs stratégiáinak vizsgálata mellett így nagyobb szerep juthat a befogadás, vagyis az információ-felhasználás elemzésének.

Az információs társadalom korai magyar irodalma
2007-ben látott napvilágot Az információs társadalom korai magyar irodalma, amely az elmúlt három évtized információs társadalom tárgyú publikációból szemezget és mutatja be az olvasóknak, hogy mire koncentrált a hazai tudományosság ezen a téren. A magyar információs társadalom szakirodalma egy rangos, színes, nagyon frissen a nemzetközi fejleményeket magán átszűrő és hasznosító irodalom. Így a munka során szem előtt tartott cél volt, hogy egy olyan válogatás jöjjön létre, amely magas absztrakciós szintű hozzájárulás az információs társadalomhoz, valamint amelyből meg lehet ismerni a hazai elmélettörténet egyes szerzőit.
 
Nico Stehr: A modern társadalmak törékenysége
A modern társadalmak törékenysége talán Stehr legátfogóbb, leginkább enciklopedikus kísérlete. Nico Stehr törékenység-fogalma (fragility) termékeny és sokoldalú kategória, mely már régóta bevonult a felsőoktatási curriculumokba. Stehr különös figyelmet szentel azoknak a szembeötlő társadalmi, politikai és gazdasági következményeknek, amelyeket a jelentősen kibővült egyéni cselekvőképesség von maga után a tudástársadalmakban, mint társadalmi kollektívákban. Egyáltalán nem biztos - mondja - hogy a tudástársadalmakban a nagyobb társadalmi intézmények képessége a cselekvésre (vagyis a kívánt eredmények elérésére) szintén hasonló mértékben növekszik. Amellett érvel, hogy a cselekvési kapacitás bővülésének a sebessége az egyes társadalmi alakzatok súlyától, illetve méretétől függ.
 
Balogh Gábor: Az információs társadalom dimenziói
A XX. század második felében infokommunikációs forradalom zajlott, melynek eredményeként új társadalomtípus kialakulásának lehettünk tanúi. Hogy valóban új társadalomtípusról van-e szó, még a XXI. század elején is többen kétségbe vonják. Amiben egyetértés látszik körvonalazódni: túljutottunk az ipari fejlődés régi formáin, és a társadalmi változások új társadalom képét vetítik elénk, amelyben két elem, az információ és a tudás folyton visszatér. Emiatt szokták az új alakzatot információs vagy tudástársadalomnak nevezni. A könyv segítségével az Olvasó nemcsak aktualizálhatja információs társadalomról szerzett ismereteit, hanem a paradigmatikus megoldási lehetőségeken keresztül továbbgondolhatja az új társadalmi formáció lehetőségeit és jövőjét.
 
Az internetkorszak kommunikációja (Szerk.: Balázs Géza - Bódi Zoltán)
Az internetkorszak változó és változatos nyelvéről sokoldalú tudományos megközelítéssel lehet csak igazán pontos helyzetképet felvillantani. A tanulmánykötet írásaival azt kívánja bizonyítani, hogy az információs korszak embere merőben új társadalmi, kommunikációs, nyelvi, technológiai megoldásokat, formákat, törvényszerűségeket hozott létre. A könyv szól az internetező közösségek nyelvhasználatának stratégiai kérdéseiről, a világhálón zajló diskurzusok törvényszerűségeiről és néhány jellegzetes kommunikációs műfajról, többek között az egyik legújabb jelenségről, a weblogokról, azaz az interneten megjelenő nyilvános naplókról. A témák elemzése közben érint társadalomtörténeti, jogi és empirikus kérdéseket is.

Manuel Castells: Az évezred vége (Az információs korszak III.)
Az évezred vége Manuel Castells trilógiájának harmadik, befejező kötete. A könyv a hálózat és identitás kölcsönhatásai nyomán létrejött globális társadalmi változásokat elemzi. Korábban nem feltárt empirikus adtatok és interjúk alapján vizsgálja a Szovjetunió felbomlásának folyamatát, bemutatja az egyenlőtlenség, a polarizáció és a társadalmi kirekesztés jelenségeinek felbukkanását világszerte (elsősorban az afrikai kontinensen), s foglalkozik a városi szegénység és a gyermekbántalmazás kérdéseivel. Elemzi a globális bűnözői gazdaság kialakulását, és kitér a csendes-óceáni térség, a globális gazdaság e döntően fontos régiója felemelkedésének politikai és kulturális alapjaira, valamint Európa egyesülésének ellentmondásaira. Könyve végén a hálózati állam történeti analízisekre alapozott új koncepcióját vázolja fel.
 
Manuel Castells: Az identitás hatalma (Az információs korszak II.)
Az identitás hatalma Castells Az információ kora című trilógiájának második kötete. A mű a társadalmi átalakulás és a globális gazdaság szociális, politikai és kulturális dinamikáját tárgyalja. Elemzi a kulturális, vallási és nemzeti identitás fontosságát, s vizsgálja, mit nyújtanak ezek az identitások a társadalmi mozgalmaknak. Bemutatja a gazdaság és hatalom zabolátlan globalizálódásával szembeszálló népi mozgalmakat, az alternatív társadalmi szerveződésekre vonatkozó elképzeléseket, amelyek például a környezetvédő és a nőmozgalmakban öltenek testet. Foglalkozik a nemzetállam válságával s annak hálózati állammá történő átalakulásával, a nemzetek feletti kormányzás nehézségeinek a politikai demokráciára gyakorolt hatásával, a politikai reprezentáció gyengülésével a média és a botránypolitizálás feltételei között. Az 1996-ban megjelent első kiadást a szerző 2003-ban alaposan átdolgozta, kiterjesztve elemzéseit a globalizálódó világ olyan új jelenségeire, mint a globális terrorista hálózatok, a globalizációellenes mozgalmak, a politikai legitimitás válsága világszerte és a hálózati állam elméletének új fejleményei. 
 
Manuel Castells: A hálózati társadalom kialakulása (Az információs korszak I.)
Manuel Castells információs társadalomról szóló trilógiája (Az információs korszak) a kilencvenes évek egyik legünnepeltebb munkájaként hamar bekerült a posztindusztriális társadalomról szóló klasszikusok közé. A három vaskos kötet (1500 oldallal) azóta számtalan nyelven látott napvilágot, és angolul már a harmadik (javított) kiadásánál tart. 2005-ben nagy adósságát törlesztette a könyvszakma a mű első kötetének megjelentetésével, amely az elmélet megalapozásával, a Hálózat (Net) mindent elsöprő világával foglalkozik és többek között olyan új, azóta széles körben elterjedt terminusokat vezetett be a közbeszédbe, mint a hálózati vállalkozás, a valós virtualitás vagy az áramlások tere. Minden érdeklődő számára kötelező olvasmány, aki el akar igazodni a globális világ mindennapjaiban. Gyakran forgatott kézikönyvként a házikönyvtár állandó darabjává válhat a magyar olvasók körében is.
 
James R. Beniger: Az irányítás forradalma
James Beniger azóta számtalan nyelvre lefordított, díjesővel fogadott klasszikus monográfiájának tárgya - szűken - a 19.század második fele, témája az ipari forradalom közlekedési és információs-kommunikációs szegmense, elmélete pedig egy olyan leírás, amely az egész világtörténeti folyamatot a társadalom irányításának (kontrolljának) kríziseivel és az azokat "megoldó" kontrollforradalmak egymást követő ciklusaival magyarázza. A kontrollkrízis a végrehajtó (operátor) alrendszerek bonyolódását és "mennyiségi (numerikus) kihívását" követni képtelen szabályozó alrendszer válsága, a kontrollforradalom a technológiai és gazdasági meghatározók villámgyors változásainak komplexuma, amely megoldja az információk összegyűjtését, tárolását és megosztását, s amelynek révén a formális vagy programozott döntések képesek a társadalmi kontrollt befolyásolni.
 
Armand Mattelart: Az információs társadalom története
A francia egyetemek információ- és kommunikáció-elméleti, valamint könyvtártudományi tanszékein alapműként nyilvántartott "Kommunikációs elméletek története" szerzőjének, Armand Mattelart-nak újdonságként és rég várt hiánypótló alkotásként megjelent legújabb művében nyomon követhetjük azon mérföldköveket, melyek mentén napjaink információs társadalma kialakult. A szerző hat fejezetben kíséri végig az információs forradalom előzményeit, jelenségeit és következményeit. A kronológiai rendben fejezetenként végigkísért információs társadalom történet mellett a szövegbe ágyazott kiegészítő betétek színesítik további háttéranyaggal a már elmondottakat, közelebb hozva és feltárva számunkra Sir Francis Bacon, a francia enciklopédisták, a gyáripari menedzsment úttörői: F. W. Taylor és Henry Ford, a kibernetika atyja Norbert Wiener, Marshall McLuhan, Alain Touraine és mások örökségét, valamint az info-szféra, a felelős társadalom, az "új információs és kommunikációs rend", a média-konvergencia és számos további fogalom kimerítő magyarázatát.
 
Információáramlás a kora újkorban (Szerk.: Z. Karvalics László – Kis Károly)
A kötet azon izgalmas korszakot állította középpontba, amikor a régi beidegződések, a középkorra jellemző döntési helyzetek és kommunikációs csatornák helyett a mai, modern világunkra jellemző információs hálózatok létrejöttek. E korban a megismerésért, a tájékozódásért s ezek befolyásolásáért eleinte ösztönösen, majd egyre tudatosabban kezdődött meg a harc makro- és mikroszinten egyaránt. A kötet szerzőinek horizontja a XV. század Párizsának dinasztikus propagandagépezetének működésétől a XVII. századi Magyarország és a külföldi sajtó kapcsolatán át a verbális kommunikáció és a döntési folyamatok összefüggésének bemutatásán keresztül a pletykának a kisközösségi véleményformáló szerepén, valamint Róma és a magyar egyházi elit közötti híráramláson túl az angol Kelet-indiai Társaság és Japán viszonyának alakulásáig terjed. Ajánljuk a kötetet mindenkinek, aki érdeklődik az információtörténelem iránt, s a modern hálózatos kapcsolatok szerkezetét, szerepét a kora újkori megfelelők analógiáját megismerve szeretné összefüggéseiben is látni.
 
Z. Karvalics László: Bevezetés az információtörténelembe
A könyv azt mutatja be, hogy
1. az "információtörténelem" régóta létező irányzat a történettudományban, még ha - intézményesedés híján- nem jelent is egységes és szerves hagyományt,
2. az információtörténelem kutatási "nyersanyaga" hosszú ideje termelődik: most a modellezés, a fogalmi tisztázás és az információ-központú megközelítés erejét érzékeltető részszintézisek elkészítése van soron,
3. az információtörténeti kiindulópontok következetes végiggondolása grandiózus kutatási programot jelöl ki, és számos ponton újíthatja meg, illetve frissítheti fel történeti tudásunkat, illetve a történeti kutatásokat vezérlő kérdésfeltevéseket.
Az áttekintés- számos kisebb tanulmány után- a témakör első rendszerezési kifejtési kísérletének tekinthető.